Marie Clarence

„Mitől lesz valaki igazi nő? Miért és hogyan lehet a szerelmet és a vágyat hosszú évtizedeken keresztül megőrizni, sőt, élénkíteni? A hétköznapokban hogyan lehet megteremteni a női szerepeket? Ennek a világnak igen nagy szüksége van valódi, igazi nőkre. Habár az emancipáció már történelemnek számít, még mindig nem történtek meg bennünk, nőkben (!!) azok a változások, amiket megfogalmazott az ENSZ 1948-ban, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában. Azóta birkózik sok nő a karrier vagy család dilemmájával. Azóta nem találják helyüket a férfiak sem és a család modell is teljes változáson ment át.”  

 

 

​

megjelent: 2008 március Nőnap

 

Vélemények:

 

"A könyv nagyon élvezetes, lendületes, magával ragadó. Tetszik, de... vannak olyan gondolataim, amelyek a de alá tartoznak, szívesen elmondom szóban."

                                         C. Molnár Emma, pszichiáter

 

"A könyvet elolvastam, nagyon tetszett! Azon gondolkodtam, hogy honnan van ennyi tapasztalatod, hiszen még nagyon fiatal vagy! Sok szituban magamra ismertem. Gratulálok a könyvhöz, sok nőtársamnak adhat útmutatót!" 

                                                                        M. Marianna, asszisztens

 

Szia!

 

"Örülök, hogy te is kimondtad, hogy hagyni kell a párunkat is érvényesülni a házimunkában. Ez nálunk nagyon jól bevált, szinte már már feltétlen reflexként öleljük meg egymást, mig a másik házimunkát végez (főzés, mosogatás) és egy nyakpuszival jutalmazzuk. A folyamatos megerősítés, pozitív visszajelzések hasznosak az együttélés közbeni csiszolódásra, de a legfontosabb, hogy megbeszéljük az elvárásokat egymás felé és az együttélés "iratlan" szabályait.

 

De az anyaság kérdése és témája nagyon megfogott. Tényleg úgy látom, hogy sokan menekülőútnak használják. A főállású anyaság senkinek sem tesz jót hosszútávon. Ezt abszolút jó, hogy ilyen egyértelműen kimondtad. Mindenki hajlamos a könnyebb utat választani, meglehetősen könnyű elcsábulni, hogy majd a párunk lesz a kenyérkereső, mi meg otthon elszórakoztatjuk a gyereket és magunkat. Én ezt a kérdést szeretném optimálisan intézni pár éven belül, tehát nem túl hosszú ideig kikerülni a munkaerőpiacból és a vérkeringésből, hiszen pontosan tudom, hogy milyen fontos, hogy magamat elfoglaljam, az önértékelésem érdekében cselekedjek. Nagybetűkkel cselekedjek  :) "

 

                                            S. Bea, újságíró